Grafométeres hazugságvizsgálat
A GRAFOMÉTER az írásanalitika ALAPMŰSZERE
MÍTÉSZ-tagok szolgáltatása
A vizsgálat megrendelhető:
Dr. Farkas Lászlónál és Dr. Szidnai Lászlónál
Lényege
A világon egyedülálló technikai és írásanalitikai mérőműszert Dr. Szidnai László pszichológus, okleveles írásanalitikus és Kiss András informatikai mérnök fejlesztette ki 1994-ben, melyet kizárólag Dr. Farkas László igazságügyi szakértő használ a kriminalisztikában.
A GRAFOMÉTER pszichológiai megközelítése
Az idegrendszert érő és befolyásoló összes hatás “lenyomata” meglátszik a legkisebb izmok, a mikromotoriumok összerendezett mozgásának vizsgálatakor. A legkönnyebben hozzáférhető mikromotoros mozgástevékenység a kézírás, amit komplexitásában az írásanalitika képes csak vizsgálni.
A műszer fejlesztésének alapját az a tétel adja, –amit egy többdimenziós mérések során kapott eredmény is valószínűsít- miszerint a legoptimálisabb írásgörbe a természetben is fejlődési alapegységként megtalálható logaritmikus spirális alakja.
Az elmélet szerint a legkisebb energiával a legtöbb információt átadó írások kevés és egymáshoz kapcsolódó spirális görbékből épülnek fel. Példaként említhető, hogy minél rövidebbek a szakaszok és minél több darabból áll az írás, annál súlyosabb betegségtünetek figyelhetők meg.
A GRAFOMÉTER technikai felépítése
A grafométer egy számítógéppel támogatott írásanalitikai alapú íráselemző műszer, amely módszereiben felhasználja a hagyományos kézírással foglalkozó tudományok, így a grafológia, írásszakértés, pszichológia és biomechanika mérési elveit, a korszerű mérési módszerek nagy pontosságát és a matematikai feldolgozás statisztikai hatékonyságát.
A többcélú mérőeszköz egy, személyi számítógéphez csatlakoztatható digitalizáló tábla, amelynek hasznos felülete egy A4-es papír méreténél kissé nagyobb, a felbontása pedig 0,0125 mm.
A számítógéphez a digitalizáló táblán kívül egy speciális egyéni fejlesztésű tollat kapcsolunk, amely az x-y koordinátákon kívül a pillanatnyi nyomásmértéket is képes felvenni.
Amíg az x-y koordinátákat a digitalizáló tábla 120 Hz-es frekvenciával továbbítja, addig a toll a nyomásértékeket 600 Hz-es frekvenciával képes beolvasni a számítógép felé. Ez azt jelenti, hogy 5 darab mért nyomásérték jut egy mért x-y koordinátára, ezáltal meg lehet határozni azt a sebességet, amellyel a toll a táblára éppen “becsapódik”, vagy amennyivel éppen elhagyja a táblát.
Az egyéni fejlesztésű tollnak a lényege az is, hogy több milliméter magasan képes érzékelni a toll helyzetét a tábla fölött. Ezzel a magassággal lehetővé válik a betűközök mérése. Tulajdonképpen a tábla fölötti mérés a hagyományos tremormérést is kiválthatja, illetve jóval pontosabbá teheti, mivel képet kaphatunk a toll “rezgési” sebességéről, annak irányáról, nagyságáról. A felvett adatok bekerülnek a számítógép memóriájába és a feldolgozást egy önálló feldolgozó program végzi el. A telepített programcsomag lehetővé teszi a vizsgálat mérési adatainak gyűjtését, archiválását és feldolgozását.
Hogyan és mit mér a GRAFOMÉTER?
Egy hagyományosnak látszó tollal a digitalizáló táblára rögzített papírra, írófelületre a megszokott módon kell írni, vagy rajzolni. A táblát a távolabb elhelyezett számítógéppel csupán egy alig észrevehető, esetleg elrejthető vékony kábel köti össze, így a vizsgálati személyt az nem zavarja, és alig érzékeli a helyzet tesztfeladat jellegét.
Az írásanalitikus számára a hagyományos külsővel rendelkező tollal, de speciális tollbetéttel írt mű a formális módon is értékelhető, viszont minden adat a számítógépben is tárolásra kerül. A műszer mérési lehetőségében egyedülálló, hisz a maximum 25 percnyi vizsgált alatt másodpercenként 125-ször méri az íróhegy pillanatnyi helyzetét a táblán és a tábla felett egy távolságig, valamint másodpercenként 600 mért adatot ad a tollhegyet érő nyomásról grammos felbontásban. Átlagosan csak kb. 6-7 gramm után érzékeljük, hogy megérintettük a tollheggyel a táblát.
A rögzítéssel és az archiválással sor kerülhet egy későbbi statisztikai feldolgozásra, amely során a pontok által kijelölt helyek “naplózhatók”, mérési jegyzőkönyvként tetszőleges táblázatkezelő, statisztikai programba konvertálhatók. A szakember lassítva-gyorsítva, kicsinyítve-nagyítva láthatja az írást, és szinte bent lehet az írásmozdulatok “megszületésekor.”
A GRAFOMÉTER-es mérési adatok feldolgozása
A vizsgálati anyag rögzítésével a gyűjtött adatok visszahívhatók a számítógép memóriájából és egy konvertáló program elvégzi a képpé való átalakítást.
A kép látványa lehetővé teszi, hogy a számítógép monitorján kicsinyítve és nagyítva tanulmányozható a formát létrehozó mozgás. A maximális nagyítás jelenleg kb. 1:35.
Különböző sebességekkel léptethetjük előre a rajzoló pontot és így szinte a szemünk előtt rajzolódik ki a vizsgálati személy által írt produktum. A képernyő felső részén ezzel párhuzamosan megjelenik a pillanatnyi nyomás értéke, illetve a nyomásgörbe, tehát pontosan követni tudjuk azt, hogy a toll a táblához képest milyen helyzetben van, érinti azt, vagy a levegőben mozog.
A mérések kivitelezésével két jelölőpontot lehet mozgatni a produktum tetszőleges helyére. Az első pontot a mérni kívánt hely kezdetére állítjuk, majd a másik pontot tetszőleges lépésekben mozgathatjuk a második mérési pontra. Ennek megkönnyítését szolgálja a “kicsinyítés” képernyő, amikor szinte a teljes produktumot, de legalább tíz másodperces szakaszát láthatjuk egyszerre a képernyőn.
A két kijelölt pont közötti 106 mért és számított változón kapunk információkat a toll pillanatnyi sebességéről, gyorsulási viszonyairól, a táblát ért nyomásról, a két pont között leírt szakasz hosszáról, a levegőben alkotott szakasz arányairól. A legfontosabb adatok a képernyőn is folyamatosan megjelennek, így “online” módban is azonnali információkat kapunk a mért adatokról.
A mérési adatok a két pont adatai közötti kiszámolt különbségeke mutatják az alábbi jelzésekkel:
dP: a két mérőpont nyomása közötti különbség (grammban)
dL: a két mérőpont közötti szakaszhossz (mm-ben)
dT: a két mérőpont közötti megtett út ideje (msec-ben)
dV: a vonás átlagsebessége a kijelölt pontok között (mm/sec-ben)
a1a2: a pontok gyorsulása az előttük lévő ponthoz viszonyítva (mm/sec2-ben)
dX,dY: a pontok X és Y koordinátáinak különbsége (mm-ben)
További szolgáltatása a feldolgozó programnak, hogy a két mérőpont között kijelölt adatokat egy gombnyomással jegyzőkönyv-szerű formában el lehet tárolni és más statisztikai adatfeldolgozó programok rendelkezésére lehet bocsátani.
Mire használható a GRAFOMÉTER?
a) A készülék lehetővé teszi olyan apró mozgásváltozások tér- és időbeli nyomon követését, amely egyértelművé teszi a személyiségre ható külső és belső tényezők figyelését.
b) Különösen érdekes és hasznos felhasználási terület az írófelület felett –eddig láthatatlanul- mozgó tollhegy útjának a követése, ahol például a hazugság leírása esetén ugrásszerűen megnő a tétovázás és a mozgásterület nagysága már a levegőben is, így bepillantást nyerhetünk a mozgást megelőző folyamatokba. Az elemzés során valószínűsíthető például a tremor megjelenése, egy betegség, valamilyen depedencia, a stressztűrő képesség és egyéb idegrendszeri változás.
c) Megfelelő adatbázis felhasználásával szűrővizsgálati vizsgálatok és egyéb különleges követelmény teljesítésére.
d) Pszichológia alapon nyomon követheti a ballisztikus mozgásokat, a reakcióidőket, feltérképezheti az érzékelési-észlelési folyamatokat, az idegrendszeri problémákat, a stresszreakciókat, a féltekei működéseket és a kognitív folyamatokat.
e) Az orvostudomány figyelemmel tudja kísérni a gyógyszerek hatását, segítséget nyújt a betegségek differenciálvizsgálatához és a grafoterápiához, valamint a szemproblémák kiszűréséhez.
f) Az írásazonosítás területén az aláírás és a szöveg teljes biztonsággal történő elemzése válhat valóra.
g) Kiválóan alkalmazható “hazugságvizsgálóként”, szűrővizsgálatokra, állapotkövetésre, depedencia kiszűrésére, személyiségvizsgálatokra és a személy pillanatnyi pszicho-vegetatív állapotára.
A GRAFOMÉTER hazugságvizsgálóként való alkalmazása
A rendszer hasonlóképen működik, mint a klasszikus “polygráf”, tehát ugyanolyan formában és alakzatban kell a kérdéseket összeállítani. A válaszokat nem a hagyományos igen-nem formában kell megtenni, hanem kör és háromszög piktogramokkal.
A válaszadás során fellépő változókat a műszer rögzíti és az elemzéshez szükséges módon megjeleníti.
A következő ábrán észrevehető, hogy a válaszadás előtt már a levegőben tett ellentétes értelmű mozgást a vizsgált személy, tehát a tudatalatti válasza mindenképpen igaz volt, amit a tudatos, látható válasz már nem követett, azaz hamis választ adott.
Kinagyítva jobban érzékelhető a hamis válasz során megtett levegőbeli mozgás, illetve a nyomatékos vonalvezetés.
A GRAFOMÉTER-t nem lehet becsapni, hiszen a levegőben megtett mozgást nem lehet irányítani, a tremorokat senki sem képes kontrollálni, és befolyásolni. A pszichológia szerint a tudatalatti a tudatostól, az akarattól “függetlenül” működik, s ez adja a super egot, amit a műszer jól láthatóan képes érzékelni.
A különböző élményszinteknél a megélt élmény azt jelenti, hogy a vizsgált személy ténylegesen jelen volt a kérdéses eseménynél és az emlékképe, az agyvezérlése a levegőben tett mozgással, a tudatalatti tartományból azonnal megjeleníti ezt a tényt. Ez a kép tényleges igaz tartalmú piktogramként még a szám megírása előtt, vagy közben jelenik meg.
Az átélt élmény során a vizsgált személy egy “elbeszélés” emlékképét projektálja, ami a szám utáni szakaszban érzékelhető, még a konkrét, tudatos választ tartalmazó piktogram előtt. Ha kitesz pontot, vagy vesszőt a szám után, akkor ez a jel a pont, vagy vessző környezetében, a levegőmozgásban látható. Ha nincs jel ebben a szakaszban, akkor valószínű nincs átélt élménye.
A túlélt élmény során az emléke megjelenít egy tudatos választ, amely során a vizsgált személy a látható, nyomatékos piktogramként megjeleníti a tudatos hazugságtartalmú válaszát, vagy szabadulni akar a számára kellemetlen szituációban szerzett élménytől. Ebben a szakaszban képzelhető el, hogy a vizsgált személy jelen volt a kérdéses szituáció helyszínén, de közvetlenül, aktívan a cselekményben nem vett részt, csak “látta”.
A GRAFOMÉTER jelenlegi egyetlen “hiányossága”, hogy használatához szükséges a vizsgálati személy hozzájárulása utáni aktív részvétele. Előnye viszont, hogy a már rögzített írásproduktum bármikor “előhívható” és újra vizsgálható.